jó hír :)

Eddig is tudtam, de nem akartam elkiabálni, amíg nem volt 100%-ig biztos... Most, hogy túl vagyok a papírok elintézésén, örömmel jelentem, hogy aug. 1-étől a bajai Szent Rókus Kórház traumatológia osztályának gyógytornásza vagyok! :)

Reggel héttől, délután háromig tart majd a munkaidőm, az első két hétben Anett fog betanítani. Utána lehet, hogy egyedül is maradok az egész osztályon, mert Anett kismama és megy szabadságra, és arról még nem tudok, hogy az ő helyére is felvettek volna valakit, de majd kiderül... :D 

Ennek örömére ma bevásároltam magamnak: csupa olyan dolgot vettem, ami fehér (pólót, nadrágot, fehérneműket). Elvileg lesz majd egy zöld, baleseti sebészet feliratú pólóm (sőt, már kaptam is egyet, de az az előző gyógytornászé volt), csak úgy néz ki a jelenlegi helyzet, hogy a kórházban a legnehezebb feladatok közé tartozik, hogy kerítsenek nekem egy normális felsőt... :D

Holnap van az utolsó nyári napom, ha úgy vesszük, így megpróbálom majd kihasználni rendesen, mert csütörtöktől kezdődik a nagybetűs Élet... Kíváncsi leszek, milyen lesz és hogy hogyan fogom majd bírni. Ki kell alakítanom egy új időbeosztást és egyensúlyt... :)

Mozdulj!

Ezt ma már kiírtam facebookra, de annyira tetszik és igaz, hogy muszáj itt a blogban is megörökítenem, ha az idővonalon már nem lesz látható... Az idézet a Girl Power c. facebook oldalról származik. 

"Egyet tudni kell rólam...borzasztóan utálom a lusta embereket. A mai fiatalok pedig - 15-25ig - irtózatosan lusták.
- Sportolsz?
- Nem, semmit.
Általában nálam itt véget érne egy beszélgetés, ha például ismerkednék.
Az edzés jó közérzetet biztosít és vitalitást..blabla..de ezt halljátok a joghurt reklámból is… Kit érdekel?!
Egy 18 éves lány ne legyen narancsbőrös, ne legyen lusta azért tenni, hogy jobban nézzen ki az átlagtól. Ha már huszonévesen elhíztok és ennyi hiúság ragad belétek, akkor egy gyerek után mennyi fog maradni?! Kedvencem, amikor boldogan tologatják a kismamák a babakocsit és a kocsi mögött robog egy tank. Persze a férfi ugyanúgy kell, hogy kívánja a nőt. A terhesség sem adhat elég okot arra, hogy kövérek maradjatok. Le kell fogyni. Törődjetek magatokkal. Szakítsatok rá időt. Nincs kifogás. Mindenki arra szán időt, amire akar. PONT.
Elkezdeni nehéz, de ha ráéreztek az ízére, akkor hálás időtöltés lesz a terembe járás vagy bármilyen mozgás. Ja!..és nagyon fontos lányok. Aki komolyan gondolja, az egyedül jöjjön le a terembe, ne pedig falkában, kifenve-kikenve parfümgőztől megvakulva, óbégatva, traccsolva-hahotázva.
Jöjjön le egyes egyedül és fogadjon föl egy kemény edzőt, aztán ha jó edzővel találjátok szembe magatokat, akkor a smink idővel lekopik, az arc eltorzul, a ruha izzadtságtól lesz nedves és egy két nyögés is el fogja hagyni a szátokat..na persze nem affektálva, hanem úgy szépen őszintén...mert nem 20kg-mal kell lábtolózni és nem 2kg-ossal kell oldalemelni, amikor az 5x-sével is bírjátok. Akkor inkább ne gyertek. Hozzám például tuti ne! Köszi!
Maradjatok kövérek és boldogak és győzzétek meg magatok arról, hogy kövérnek lenni jó és majd jól kommenteljétek be a fitnesz modellek képeit rosszindulatúan, akik naponta meghalnak a terembe… helyettetek is!
Ez a véleményem a súlyzós edzés pozitív oldaláról...
..és tudjátok, hogy igazam van."

Történések

Nem biztos, hogy ez a rendszeresre ígért frissítés olyan rendszeres lesz... Bevallom, hogy se időm, se kedvem nincs mostanság a blogíráshoz... Egész héten dolgoztam, amikor pedig éppen nem, akkor Dexterrel vagy Robival voltam, illetve megjött a Trónok harca 5. kötete is, így pénteken és ma is sikerült vele lemenekülnöm a Duna partra, ahol szép csendben és nyugodtan tudtam barnulni illetve olvasni két órát...

Dexterrel sajnos az állatorvost is megjártuk a héten, mert hétfő este toklász ment a fülébe és mehettünk az esti ügyeletre... Altatásban lehetett csak kiszedni a hallójáratából az alattomos kis növényi részt... Elég drága sétáltatás volt, de nem számít, a lényeg, hogy jól van és az altatásból eredő kómát is kiheverte egy éjszaka alatt... :)

Amikor csak lehet a sétáinkat úgy időzítjük, hogy tudjanak játszani Max-szel, az egy éves pitbullal, aki itt lakik tőlünk nem messze és elég jó barátok lettünk az elmúlt két hétben... :) Ma este is velük voltunk: 

A sok játék mellett azért folyik a tanítása is, már a nyomkövetés alapjait is elkezdtük... :) 

A héten az edzést is sikerült beépítenem az "órarendembe": kétszer volt súlyzós edzés, pénteken pedig 40 percet kardióztam... Nagyon ömlött rólam a víz, de megérte, jól éreztem magam utána :D És most már másolok kulcsot is a teremhez ígérem, és akkor olyan időpontokban tudok elmenni, amikor nekem tetszik... :)

Tegnap voltunk kint Martinnal a Déry kertben: megkértem, hogy örökítsem meg olyan formámban, amilyen a bankettünkön voltam, illetve egy szivárványos-kígyós ruhában, amit két hete sikerült beszereznem... :)

 

 

 A fotózás után egy finom ebéd, majd mentem Petráékhoz gekkókat takarítani :) Este pedig Déneséknél volt nyuszi-party, ami nem arra utal, hogy Playboy lányok vettek minket körül, hanem hogy nyúlpörkölt volt a vacsora :) Nem sokat voltam ott, mert fél nyolc felé sikerült csak odaérnem, 10 felé pedig indultunk is haza. Mondjuk az egész heti rohanás után nem is bántam, hogy időben sikerült ágyba kerülnöm... :)

Ma délelőtt szelektáltam a ruháim közt, adtam is Húginak egy csomót. Délben családi ebéd, mama és Zoli szülinapját ünnepeltük. Kaja után Barbival gyorsan átszaladtunk a Tescoban lévő Herbária üzletbe és kaptam tőle egy nagyon szuper papucsot (Dr. Batz), amiben nem fog leszakadni a derekam gyógytornász pályafutásom során... Délután Duna a könyvvel, este pedig Dex és Max, mint ahogy fentebb említettem :) 

A jövő hét elég érdekes lesz, majd beszámolok a történesekről megint... Ahogy időm engedi... :)

Sok...

Tudom, hogy régen írtam, de nagyon sok minden történt, és nem csak jó, hanem rossz dolgok is, amik nem publikusak... Három helyre járok melózni jelen pillanatban, így a héten még edzeni sem jutottam el...

Volt egy Halfőző, ahol ugráltam egy nagyon jót Brigi és Lili közt Paddy koncerten, volt egy nagy családi ebéd, ahol megünnepeltük Riki szülinapját és az én diplomámat... Esztivel sétáltattuk az ebeket, voltunk Pandúr-szigeten napozni is, kaptam tőle ruhákat is, illetve én is megleptem magam pár dologgal :) 

 

 

Ma megyünk ki Martinnal fotózni, holnap pedig Esztivel kutyaiskolába :) Mostantól majd igyekszem rendszeresebb lenni...

Jókedv :)

Örömmel jelentem, hogy kilábaltam a betegségből, és munka-fronton is csupa jó dolgok történnek, de erről majd később :) 

Vasárnap voltunk Esztiéknél Dexterrel: kutyáink jót játszottak az utcán, de elég jól szétbombázták a kertet, így kedden már a Kanális partra vittük le őket Andival, ahol aztán kedvükre rosszalkodhattak :) A végére nagyon elfáradtak, öröm volt őket lassú üzemmódban látni :D

A mai napom elég aktívan telt, este fél hétig melóztam, délután már Marcoéknál takarítottunk Húgival. Mielőtt odamentünk volna beszaladtunk a városba: végre megvettem azt a pöttyös Origami bikinit, amit már márciusban kinéztem magamnak, de csak most lett rá pénzem. Az eladó nő egy tündér volt, és megkérdezte, hogy hol lesz a fürdés? :) Én pedig mondtam, hogy szombaton lesz a diplomaosztós ebédem, és medencés buli lesz unokaöcséméknél. Erre gratulált a diplomámhoz és adott ajándékba a bikini mellé egy négyezer forintos Poppy pizsomát :D

Mire végeztünk a takarítással és etetéssel, addigra nagyon elfáradtam, ráadásul még egy piton is lekakilt, ami igazán kimaradhatott volna a napi programjaim közül... :D

Hazaérvén gyorsan megvacsoráztam, majd pórázra tettem Dexet és megrohamoztuk a naplementében fürdő Kanális töltést, ahol sétáltunk egy jó nagyot :) Semmi gyakorlás, semmi munka (ezt most reggel hétre időzítem, amikor még fitt az agya és nincs meleg), csak séta és felfedezés :) Nagyon jó képeket sikerült róla alkotnom, szerintem az eddigi legjobbakat... :) 

A nap első és utolsó sugarai alatt megtett léptek a kutyáddal... megfizethetetlen pillanatok, amiket senki nem vehet el tőletek!

Betegséggel tarkított diplomaosztó

Ritkán vagyok beteg, kétévente általában egyszer, de akkor nagyon... Pénteken volt a diplomaosztó, és már aznap reggel éreztem, hogy valami nincs rendben, mert émelyegve keltem, de akkor még a fáradtságnak tulajdonítottam, mert negyed ötkor kellett kelni... A Pécs felé tartó buszon aludtam, és ez arra elég is volt, hogy kibírjam a diplomaátadót, ami alatt - hatalmas szerencsémre - nem voltam rosszul. 

Az átadót egyébként én nem élveztem annyira... Nagyon meleg volt, a fekete, vastag talárban meg pláne, a műsor pedig nagyon hosszú volt, 10-12-ig tartott. 162-en szereztünk idén diplomát az ETK-n (a többi képzési központ hallgatói is Pécsett vették át), maga az átadás viszonylag gyorsan lezajlott. Utána még fényképezkedés, majd én gyorsan vissza is adtam a taláromat, aztán pedig Robival leadtuk az albérlet kulcsait, hogy aztán a két órási busszal menjünk haza. 

 

A hazafelé tartó buszon újra rosszul lettem, de még mindig úgy gondoltam, hogy majd ha kialszom magam, akkor jó lesz... Robitól egy Serrano-s vacsorát kaptam ajándékba, így estére azt céloztuk meg... Mire odaértünk semmi mást nem kívántam csak hideg vizet... Aztán elkezdtem nagyon fázni, vacogni, a kaját amit rendeltem, pedig egy az egyben elcsomagoltattam... Otthon kádban fürdés, ami nálam szintén ritka jelenség, de a forró vízben is fáztam, szóval tuti, hogy belázasodtam... Az éjszaka folyamán folyt rólam a víz, reggelre még mindig rosszul voltam... Fél 12-ig aludtam, délutánra pedig gyomorgörcseim is lettek, amik azóta is kitartanak, pedig azt hittem, hogy mára már jobb lesz... Ahogy megmozdulok, kiegyenesedek, hanyatt fekszek, abban a pillanatban már fáj is a hasam...  Remélem, estig helyrejövök, mert már szeretném kivinni Dextert sétálni, aki most elég szemrehányóan néz rám, hogy alig vagyok képes lehajolni is hozzá... Utálok betegnek lenni...! És őszintén remélem, hogy ezzel a hasfájással nem kötök ki az ügyeleten...

Tégy érte!

Rájöttem, hogy nem igazán bírom elviselni a síró embereket. Persze, én is nyavalyogtam sokat az államvizsga meg a szakdolgozat miatt, de én mellette csináltam, tanultam is, tettem érte, és most meglett az eredménye. Az élet nehéz, néha kegyetlen, velem is az volt sokszor. De nagy igazság, hogy az élet mindig megy tovább, és meg kell találni benne a szépet, a jót, az örömöt. Nehézségek, döntést igénylő helyzetek mindig lesznek- az én életemben is vannak ilyenek. Hiszek benne, hogy az Élet mindenkinek megadja azt, ami jár neki, amit megérdemel, és mindennek eljön a maga ideje. De vannak dolgok, amikért azért tenni is kell egy keveset... Ha elégedetlen vagy az alakoddal, igen is meg kell emelni a segged és el kell menni mozogni, máshogy nem fog menni! Ha tartasz a konkurenciától, úgy kell csinálni, hogy ne legyen nálad jobb! Ha unatkozol, akkor is meg kell emelned a hátsódat, és ahelyett, hogy kiírod facebookra, találj valami értelmes elfoglaltságot. Ha akarsz egy Iphone-t vagy akármit, de nincs rá pénzed, akkor fogd meg magad és menj el dolgozni. Most lehet mondani, hogy "de nincs munka", de ez nem igaz. Van, csak meg kell találni, még ha elsőre nem is tűnik olyan könnyűnek. És a kicsi pénz is jobb, mint a semmilyen. Nekem sem azért van most Nikon gépem, meg szuper származású kutyám, mert megnyertem a lottó ötöst... Elmentem nyáron dolgozni, tettem amit tennem kellett, egész évben kuporgattam és most meglett a gyümölcse. Nehéz volt, lemondásokkal is járt, de ha van egy kitűzött cél, akkor nem számít, mert csak az lebeg előtted...

Van olyan, amiért tenni kell, máshogy nem megy. És ez nekem is szól...!

Tabló és edzés

Tegnap voltam kondiban, 2 hónap kihagyás után újra. Másfél órát edzettem, eléggé nehézkesnek éreztem, de megfogadtam: mostantól nincs megállás, nem szeretnék soha többet kihagyni az edzésből hosszabb időt (két hét már hosszabb időnek számít!). Jövő májusban fitness versenyre akarok menni, össze kell kapnom magam! :) Remélem, hogy nemsokára fizetésem is lesz, és akkor a kaját is magamnak kotyvaszthatom, illetve akkor nem csak kondibérletet fogok venni, hanem boxra is :) Heti 2-3x box, 2-3x kondi, ez lesz a program ősztől. Aztán, ahogy Dexter cseperedik, úgy majd komolyabban el lehet kezdeni a kutyás sportot is, tehát nagyon aktív életmódot fogok folytatni :) 

Ma délelőtt már voltunk kint Lilivel futni (ezt is visszavezetjük a mindennapjainkba), nemsokára indulok kondiba, délután pedig Melindát fotózom, és biciklivel megyek ki Csanádra. Oda-vissza összesen kb. 25 km... :) 

Tegnap este megkaptam a tablóképet, amit még májusban fotóztak. Íme, a diplomás Patricia: