Submaximális boldogság

Egy hét tanulás után, de túl vagyunk az ortopédia fizioterápia vizsga első fordulóján. Szokásos izgulás, gyomorideg előtte, próbáltam bevonzani a témát, amit akarok... Hát, az elméleti kérdést sikerült is bevonzani (scoliotikus légzést kaptam), de a gyakorlat nem nagyon jött össze. Hármast kaptam rá, mert egy olyan Schrott feladatot kellett volna lediktálnom, amiről így utólag kiderült, hogy totál káoszosan van leírva a füzetemben...  Persze, egy hármas még nem a világ vége, majd a következő ötös lesz, és akkor ki is egyezem egy ortopédia fizio négyessel, de azért na... Nem örülök annak a hármasnak szó mi szó. 

Ráadásul, rengeteget kellett várni, mire a mi csoportunk sorra került, és teljesen leamortizálódtam nap végére.

A nap híre azonban Árpitól érkezett, méghozzá az, hogy Talpi gazdija, Ottó bá', rámondta az áment Talpi tavaszi fedeztetésére. Tehát lehetséges, hogy Talpitól lesz kiskutyám, Kiskunhalasról! :) Ráadásul, fekete kannal lesz pároztatva, így elég nagy esélyem van egy korom fekete kiskutyára, aki már régóta nagy vágyam :) Nem akarom elkiabálni, mert van még 3 másik tenyészet a tarsolyomban, de tény, hogy Talpi lenne a legszimpatikusabb anyuka jelölt :) Legyen már tavasz!