A mai napot a II-es gyakorlóban kezdtük, a kis harmadikosainkkal :) Beléptünk a tornaterembe és a két vizsgált lányom azonnal a derekam köré fonódott, mintha én lennék valami megváltó :D Tök jó érzés, hogy így szeretnek a gyerekek :) Befejeztük az előző héten elkezdett speciális teszteket, utána pedig tornát kellett nekik tartani, ami - meglepő módon - 30 gyereknek nem igazán volt egyszerű... Elvileg erre kaptunk volna jegyet, de a tanárnő közölte, hogy kb. értékelhetetlenek voltunk.. Persze, elmondta, hogy ez nem a mi hibánkból történt, mert 30 zsibongó 10 évesnek sokkal nehezebb tartáskorrekciós és lúdtalp prevenciós gyakorlatokat diktálni, mint mondjuk egy 4-5 fős kis gyógytorna csoportnak... (Erről jut eszembe: pénteken voltunk megint gyerekgyógyászat gyakorlaton és ötöst kaptam rá. A héten reumatológia jön, a Honvéd kórházban, remélem az is jó lesz...) A legnagyobb öröm azonban akkor ért, amikor a két csajszim elkérte tőlem a telefonszámomat meg az e-mail címemet, mondván, hogy szívesen beszélgetnének, tornáznának velem később is. Édeseim :)
Kaptam ma két négyest: szülészet fizioterápia és orvosi szülészet. Az orvosi szülészet simán lehetett volna ötös is, mert figyelmetlenségből, kapkodásból elkövetett hibám volt csak... hülye voltam, de legközelebb majd jobban figyelek. Szülészet gyakorlaton a terhesség és a vajúdás alatt alkalmazható masszázspontokat vettük, szóval elég élvezhető óra volt... :D
A 45 perces szünetemben Rolival átmentünk Sparba kaját venni. Azért szeretek Rolival lenni, mert mellette aztán tényleg önmagam lehetek: olyan jókat kacarásztam ebben a háromnegyed órában, mint amilyeneket sajnos másodikos korunk óta nem nagyon...
A másik nagy örömöm az volt, hogy ma kicsit jobban csiszolódott a jövőképem és ebben két csoporttársam, Reni és Zsófi, erősített meg. Tavaly felmerült, hogy lesz Pécsett gyógytornász Msc, de mostanra kiderült, hogy az országban sem lesz, nem hogy pont itt nálunk... Akkor marad Pesten a humánkineziológia mesterképzés. És mint kiderült Zsófi és Reni is azt akarják csinálni, közvetlen suli után és ők is levelezőn :) Ez nagyon jó hír, remélem ott is "csoporttársak" leszünk. Pluszban majd a pesti utazásokat is könnyebb lenne megoldani úgy, hogy hárman esünk neki a nagyvilágnak :)
Hiába esett ma az eső, azt éreztem, hogy jó gyógytornásznak lenni... :) (Remélem, csütörtökön is ezt fogom érezni, ha megírtam az ortopédiát... :D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése