A zalai dombok között

Kedden este Robi ott aludt nálam, megnéztük az Életrevalókat, ami egy nagyon jó kis francia film volt. Bár, én picit bealudtam rajta a vége felé, de azt a kieső 15 percet majd bepótolom... :) 

Róbertem szerda délben ment haza, értem pedig délután 4 körül jött Juli: indulunk a messzi Kehidára. Összeszedtük Jánost, a karbantartót, és Istit, aki ugye recepciós lesz. Juli kis Clio-ját kb. egy az egyben az én csomagjaim töltötték ki, de azért a többiek is benyomorgatták a cókmókjukat, így a kocsi roskadásig meg lett pakolva, az átlagsebessége kicsit csökkent, de este fél 8 felé sikeresen meg is érkeztünk a Club Kehida Aparthotelbe.

Istivel egy apartmanban lakunk: ő a külső részében, én pedig a belső szobában. Négy ágyunk van összesen, várjuk már a párjainkat :) Gyorsan berendezkedtünk, megágyaztunk, aztán feljöttünk a kávézóba, köszöntünk Lacinak, majd Isti a recepción töltött egy órát, ami alatt szedte össze a tudást :D 10 körül el is mentünk aludni, mondván: másnap korán lesz ébresztő...

Fél hétkor keltem ma, feljöttem a kávézóba, hogy akkor reggeliztessük meg a népet, de aggodalmam alaptalannak bizonyult: 3 apartman (6 ember) volt összesen, és Laci leküldött, hogy azt majd ő megcsinálja. Visszamentem a szobámba, és nem kellett hozzá sok, hogy elaludjak... Az éjszakám elég rossz volt, annak ellenére, hogy az ágy szuperkényelmes. Csak nagyon hiányzik a Robi. Annyira megszoktam, hogy vele alszok majdnem mindennap, hogy már otthon is rossz, ha egyedül vagyok... Remélem, hamar eltelik ez a másfél hét: akkor hazautazok egy hétvégére, és reményeim szerint már Robival térek ide vissza. De az még másfél hét...
10 óra után ébredtem fel arra, hogy nyírják a füvet az ablakom előtt... :D Ezután javarészt a Monszunt olvastam: már csak 250 oldal van belőle hátra, és attól félek, hogy azzal nagyon hamar végzek... De majd ha hazamegyek, akkor már hozom is az újabb W.S. kötetet! :) Dél körül megebédeltünk, tavalyhoz képest annyi különbséggel, hogy most nem átmentünk a közeli étterembe, hanem házhoz hozzák nekünk az étket. 

A szobánkban még nincs net, úgyhogy most fent ücsörgök a kávézóban és élvezem a wifit. Bízom benne, hogy a szobánkban is minél hamarabb lesz... nem tudjuk, mi a baj vele. Isti is prog.infós és össze-vissza dugdosott mindenféle kábelt, de csak nem lett jó a dolog...

Holnap reggel már elvileg lesz munka: 12 apartman jön reggelizni és annál már lehet segédkezni :) Most várom az este hét órát: akkor jön Begi, a masszőrnő. Juli mondta, hogy Begi júliusban elmegy, úgyhogy van egy hónapom, hogy megtanuljak tőle mindenféle technikát, ugyanis akkor javarészt a masszírozás lesz az én feladatom... tök jó, valami szakmába vágó! :) Emellett majd tarthatok tornákat is.

Most nem tűz olyan erősen a nap, úgyhogy lehet ma már kimegyek futni egyet Zalacsányig meg vissza. Adjunk a sportos életmódnak! :)

A képet még Balu készítette tavaly, de most is így néz ki a szálloda :D