Csendes, nyugis Szilveszterünk volt: lementünk Bacchusba egy röpke órácskára, majd nyolckor mentünk ki Csanádra, hogy ott töltsük az estét :) Robi, a szülei és én. Házi készítésű Rafello, ropi, Scrabble, néhány telefonhívás, éjfélkor Himnusz és alkoholmentes pezsgő (ilyet soha többet nem veszek, borzalmas íze volt :D), majd hajnalban még összebújós tévézés :) Nekem ez így jó is volt, majd jövőre bulizunk, amikor nem kell azon aggódnom, hogy 2 nap múlva szigorlat...
Ebédre lencseleves, előtte-utána 1-1 Bones. Fél kettes busszal jöttem haza, de jól megszívattam magam, mert elnéztem a megállót, és Szentistvánon szálltam le, ami jó pár plusz perc sétát jelentett ebben a hidegben, de végeredményben nem bántam meg, mert akkor lehet nem láttam volna azt, amit mégis láttam :D
Ahogy hazafelé bandukoltam, a semmiből feltűnt egy héja és az orrom előtt ejtett el egy vadgalambot, majd megállt tőlem vagy 20 méternyire, a járdán. Előbányásztam a táskámból a fényképezőgépet (amit tegnap nem vettem elő, de majd jövőre...). és próbáltam közelebb lopakodni, de nem nagyon sikerült közeli képet alkotnom róla, mert felkapta a zsákmányát és átrepült az út túloldalára. A héja után mentem és meg is találtam, nem jutott messzire, mert elég nehéznek bizonyult az a galamb. Újra igyekeztem közelebb osonni, de észrevett, és most a galambot hátrahagyva repült fel egy fára, majd csatlakozott a párjához és eltűnt. A galamb meg ott maradt a járdán... Elindultam hazafelé, de azért visszalestem, hátha visszajönnek a ragadozó madarak az ebédjükért... De nem jöttek. Helyettük azonban megjelent egy kövér macska, egy oroszlánt megszégyenítő ugrással a halott galambra vetette magát, majd nagy büszkén felkapta és eltűnt vele egy kapualjban... :D
Annyira magával ragadt a jelenet, hogy még fázni is elfelejtettem, pedig nem volt kesztyűm, és csupasz kézzel matattam az exponáló gomb körül... Örülök, hogy néha még a betonjárdán is történnek "csodák". Jó lenne egy új gép, meg egy messzire látó objektív :D
Most fejeztem be a reuma nagyobb részét, még van pár oldal a könyvben, amit el fogok olvasni, de most inkább leírom, hogy hogyan próbálom meg kivitelezni az alakreformomat, amit 3-án fogok elkezdeni.
Soha nem fogyókúráztam, vagy vontam meg magamtól bármiféle táplálékot, és éhezni most sem vagyok hajlandó. Szeretnék leszokni a kenyérről, de amikor az ember napi 6-8 órát tölt iskolában/ kórházi gyakorlaton, akkor úgyis szendvicset fog készíteni magának... Én nem vagyok az a fajta, aki egy nappal előre megfőzni magának az adagot és kis műanyag dobozban fogja cipelni... Meg pénzem sem lesz rá, hogy mindennap csirkemellet egyet, salátával... Így arra jutottam, hogy megpróbálom betartani azt, hogy kenyérféléket csak kora délutánig eszek, utána már inkább húst, zöldséget és gyümölcsöt. Nincs több pizza és csoki, Robi anyukájának pedig megpróbálok nemet mondani és maximum csak vasárnap enni a sütijeiből :D Illetve majd ha anyagi helyzetem engedni fogja, akkor lehet, hogy beépítek az étrendembe valami finom fehérjeturmixot...
Januárban az időm nagy részét Baján tervezem tölteni, és ezt a szakdoga írás mellett arra szeretném felhasználni, hogy újra elkezdjek mozogni. Februárban már újra boxolni akarok, de abba kb. belehalnék így három hónap kihagyás után. Úgyhogy kezdetnek Rubint Réka, Béres Alexandra itthon, illetve kondi. Igyekszem majd mindennap sportolni valamit, minimum 40 percet. Illetve majd ha kicsit jobb idő lesz, akkor a futást is felveszem a programjaim közé...
Alig várom már, hogy elkezdjem, már csak azért is, mert az íróasztal mellett töltött órák annyira elgyengítették az izmaimat, hogy fáj a hátam... Apropó, erről jut eszembe: lehet, hogy januárban még manuálterapeutához is megyek, de ez majd még elválik...
No, mára ennyit a terveimről, majd úgyis folytatom az írást azzal, hogy hogyan sikerül kivitelezni őket... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése