Csütörtökön voltam Damis-ban, mert egyet fizet kettőt vihet akció volt, így egy mamával folytatott rövid beszélgetés után arra jutottunk, hogy megérdemlek két új farmert, így hát biciklire pattantam és beszereztem két nadrágot, "sulikezdésre kell" címszó alatt :) Az eladó csaj nagyon kedves volt, segített választani és értékelni a darabokat. Én pedig nagyon örültem, hogy a 27-es méretem a nyár folyamán is maradt 27-es... :D Este Robiéknál aludtam és elkezdtük nézni a Tróját, mert azt én még nem láttam. Jó hosszú film, így reggelre is maradt belőle másfél óra... :D
12.35-ös busszal mentünk át Pécsre. Árkádban gyorsan beszereztünk némi italt és rágcsálnivalót, majd jött értünk Mano, a házigazda és vitt minket Orfűre :) Orfű varázslatos hely, nagyon szívesen laknék ott, de az odavezető kanyarok... Hát, gyomorforgató élmény volt...
Manoék háza és telke nagyon szép, és ha kicsit nyújtogattam a nyakam, akkor a dombtetőn lévő hatalmas lovardát is megpillanthattam. Igaz, most nem jutottunk el oda, de lelkére kötöttem Manonak, hogy vigyen majd el egyszer oda :)
Az este folyamán grilleztünk, iszogattunk, előkerült pár orfűi haver, akiket mi nem ismertünk akkor még, hajnali fél kettő körül pedig még egy íj és két légpuska is a kezünk ügyébe akadt... :D A célpontul kitűzött papírpoharat nem sikerült eltalálni, valamint mindösszesen két nyílvesszőnk volt, és azok is rövid úton eltűntek a szomszéd telken, így valamikor 3 körül el is mentünk aludni... :)
Eredeti terv szerint vasárnapig maradtunk volna, de mivel az egész társaságnak haza kellett mennie, ezért mi is úgy döntöttünk, hogy akkor hazabuszozunk. Reggeliztünk, beszélgettünk, lövöldöztünk még délutánig, majd Mano vitt be minket kocsival Pécsre. Én a hátsóülésen próbáltam leküzdeni a hányingeremet, amíg meg nem érkeztünk az útba ejtett Niké szoborig, illetve kilátóig. Nem tudom, miért hívják azt a monstrumot Nikének (jó persze, ha nagyon megerőltetem a fantáziámat, akkor hasonlít rá), mert szerintem nagyon ormótlan és amorf... :D Viszont a kilátó fantasztikus, csináltunk pár fotót és megjegyeztem, hogy ide még vissza kell jönnünk :)
Három órási busszal jöttünk haza, és amint Bajára értünk kiderült, hogy azon a buszon utazott Lili is :) Együtt indultunk el haza, majd kicsit később a partra is :) Nem sokat kellett várni, és megérkezett Robi, Misi, Dénes és Szepi is. Szepit én már tulajdonképpen kisiskolás korom óta ismerem (legalábbis látásból), de azóta rengeteget változott, nem is találkoztunk vagy 10 éve, és kiderült, hogy Robinak ő bizony jó barátja. Így öten társalogtunk kb. este 10-ig, aztán elpályáztunk haza. Elkezdtük nézni a Rango-t, de szuper alvókámnak köszönhetően azt is csak ma reggel sikerült befejezni... :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése