Az elmúlt hetekben - de inkább napokban - olyan beszélgetéseken, eseményeken vagyok túl, amiknek hatására azt érzem: most váltam felnőtté, de legalábbis ráléptem a felnőtté válás útjára... Rá kell ébrednem, hogy az élet nem szimplán fekete és fehér, az érzelmekben nem csupán rózsaszín felhő van, és hogy ez a hely nem Las Vegas.
Többé nem fog érdekelni, hogy mit gondolnak mások, azt fogom tenni, ami nekem tetszik, ami nekem jó. Egyszer élek. Nem akarom megbánni a halálos ágyamon azt, hogy ez az élet nem olyan volt, amilyet szerettem volna, hogy nem tettem meg dolgokat. Mindent megteszek, amiről úgy gondolom, hogy kell az utamhoz. Ha nem lesz jó döntés? Az is egy tapasztalás, ami még teljesebbé fog tenni. Nem akarok majd a végén olyanokon gondolkodni, hogy "mi lett volna, ha..." Nem, ilyen nem lesz. Úgy akarok majd emlékezni mindenre, hogy "de jó, hogy nem hagytam ki, hogy megismertem, hogy vele lehettem, hogy ezt és ezt megcsináltam!" Élni akarok. A saját életemet akarom élni. Egy olyan életet, amiről majd lehet mesélni...
Őszinte leszek ezentúl mindig. Másokhoz is, és saját magamhoz is. Ha valami nem tetszik, ha valami nem passzol, akkor meg fogom mondani már akkor, amikor észreveszem, hogy szar és nem fogom feleslegesen húzni az időt, mert akkor csak az életemből veszek el értékes perceket. Úgy érzem, hogy vagyok már annyira felnőtt, hogy nyíltan megmondhatom bárkinek, amit gondolok. Hogy kösz, most nem. Nem fogok arra gondolni, hogy "jajj, szegényt, most megbántom". Persze, de ilyen az élet. Nem szabad azon sajnálkoznom, hogy kit bántok meg és kit nem a szavaimmal, amikor néha csak azt kell szem előtt tartani, hogy nekem mi a jó.
Megtanulom, hogy mikor tartsam a szám, mikor beszéljek, és legfőképpen, hogy kinek és mit mondok el. Nem fogom az időmet és az energiáimat értéktelen, pitiáner emberekre pazarolni.
És majd egyszer jönni fog valaki, akinek nem kell majd azt mondanom, hogy "te, ez így nem jó, hagyjuk abba", mert minden jó lesz. Ő lesz az a valaki, akivel minden passzolni fog, aki nem ver át, aki úgy fog szeretni, ahogy vagyok. Önmagamért. Csak jönne már.
"megváltozott a világ, én is megváltoztam, ennyi."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése