2012. november 18., vasárnap

Rubint Réka és gólyabál

Tanulásra tökéletesen alkalmatlannak nyilvánítottam magam (amint kézbe veszem a jegyzeteimet, lecsukódnak a szemeim - varázslat!), ezért inkább most írok blogot, mert ha nem teszem, akkor megint csak csütörtök este tudok nekiállni, addigra meg már halványulnak az emlékek :D Azért kicsit lelkiismeret furdalásom van, mert facebookon, a gyógytornászos csoportunkba sorra jönnek a jövő heti vizsgákkal kapcsolatos kérdések, én meg még ki sem nyitottam a könyvet. Na jó, kinyitottam, olvastam is belőle pár tételt, de olyan rohadtul nem fogtam fel semmit belőle, hogy inkább hagytam a francba az egészet. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni, szenvednem meg tényleg teljesen felesleges... 

Na, akkor a tegnapom. Délelőtt visszajöttem Pécsre, beszereztem némi táplálékot, majd Kertváros felé vettem az irányt, hogy egyre odaérjek Rubint Réka alakreform órájára. Aki kicsit is ismeri Pécset, az tudja, hogy a 400 ágyas kórház (ami mellett lakom), az igen messze van Kertvárostól, mert az meg történetesen a város másik fele.
Legyalogoltam a Pétávhoz, ami egy bő negyed órás séta volt, és az orrom előtt ment el az 1-es busz, ami kivitt volna a helyszínre... Mivel szombat volt, így csak 20 perccel később jött a következő, de addigra majdnem egy óra volt, és már azon voltam, hogy inkább visszafordulok, de szerencsére nem tettem :D Egy órakor szálltam le a buszról és kétségbeesetten kezdtem el keresni az Apáczai Körteret, ahol az óra lett volna. Hat embert kérdeztem meg (azokat is úgy kellett levadásznom, mert totál kihalt volt a környék), mire odataláltam. Gyorsan átöltöztem, kifizettem a jegyemet, és helyet foglaltam valahol az első sorban, hogy mindent jól lássak és halljak :)
Azért jó, hogy nem fordultam vissza, mert Réka késett egy negyed órát, így még arra is volt időm, hogy kifújjam magam :D 

Réka megjött, pár mondatban vázolta, hogy miért késett (Norbi miatt, mert infúzióra kötötték...), majd közölte, hogy ennek ellenére egy nagyon brutális feszültség levezető órát fog nekünk tartani :)
Teljes erővel vetette bele magát a 90 perces órába, nekem pedig nem kellett több pár percnél, hogy elkezdjen rólam folyni a víz :D Egész testet átmozgattuk, minden testhelyzetben, gumikötéllel is, de én úgy éreztem, hogy a combra és a popsira nagyobb hangsúlyt fektettünk, mert nekem most ezen testrészeim fájnak a legjobban... :D
Van annak valami varázsa, amikor kb. 200 nő együtt izzad és egyszerre csinálja a gyakorlatokat... :D Szuper óra volt, nagyon jól éreztem magam és nagyon elfáradtam a végére. A nyújtások után Réka pár percben beszélt a pozitív gondolatok erejéről meg ilyesmikről és tök jó volt hallgatni őt, mert én elhiszem, hogy tényleg e szerint él.
Réka egyébként szerintem sokkal szebb, mint az internetes képeken. Photoshop nélkül is tökéletes alakja van, az arca pedig sokkal emberibb és ezt talán pont azok a szarkalábak teszik, amik a retusált képeken nem látszanak... :) Nagyon kedves és közvetlen volt mindenkivel, az edzést pedig hatalmas lendülettel, határozott vezényszavakkal tartotta, és ha nem is mindenkihez tudott odamenni, de azért járt-kelt köztünk, hogy tudjon korrigálni.
A végén volt fényképezés, illetve kapott mindenki dedikált képeslapot, amit ott helyben írt alá kicsi kezével, szóval nem valami fénymásolt példányok voltak :D 




Hát, itt már nem vagyok a legjobb formámban, így edzés után...
Rékán meg meg sem látszik, hogy végigugrálta azt a másfél órát :D 

Már hazafelé éreztem, hogy ebből súlyos izomláz lesz, de tegnap még tudtam járni...

Hazaérve kajáltam, pihentem egy fél órát, majd elkezdtem készülődni az esti gólyabálra. Annyira nem csíptem ki magam, mert nincs nekem báli ruhám meg ilyenek, és különben is: én dolgozni mentem oda, méghozzá fotóztam. Manó vitt ki kocsival, este nyolcra. Innentől kezdve én be lettem állítva egy feldíszített háttér elé, és hajnali fél kettőig ott dekkoltam, az egyetemisták pedig csak jöttek és jöttek és jöttek... Rengeteg képet gyártottam (529-et pontosan), a derekam majdnem leszakadt, és még jó, hogy vittem váltócipőt, mert tuti nem bírtam volna ki hajnalig magassarkúban... Az aksim jól bírta, éjfél után merült le, de akkor adtam magamnak fél óra szünetet, míg feltöltöm és utána folytattam tovább... :D 
Az egómnak jót tett az este (ha a derekamnak nem is), mert sokan megdicsérték a képeimet, sőt engem is, pedig csak kontyba volt kötve a hajam és Nike cipőben feszítettem... :D
Csak egy képet teszek fel, mert sok ember volt, akiket nem ismertem, meg az 529 kép teljesen hasonló egymáshoz, csak abban különböznek, hogy más-más arcok vannak rajtuk... No, ilyeneket kellett gyártanom: 


Fél kettőkor hagytam ott a szolgálatot, és mivel akkor még nem volt gólyabáli különjárat, ami hazavitt volna, két orvosissal fogtam egy taxit, ami a Balassa koleszig elvitt minket, és a srác aranyos volt, mert nem kellett beszállnom a taxipénzbe, mondván: csináltam róluk egy csomó jó képet... :) 

Az előző bejegyzésben már felvázoltam, hogy mennyire szenvedtem napközben, de az izomláz részét szeretném kifejteni kicsit bővebben: fáj a combom, minden irányból, és fáj a fenekem. Rendesen a musculus gluteus maximusom. Ez "csupán" annyit jelent, hogy jelen pillanatban csak fekve érzem magam jól, mert piszkosul ég a lábam, ha járok, ha le akarok ülni, ha fel akarok állni... sőt, voltam bevásárolni is, és majdnem elsírtam magam, amikor megláttam a busz 3 lépcsőfokát...  Nem is tudom mikor volt utoljára ennyire durva izomlázam... mindenesetre örülök neki :)

 
Lehet megpróbálok most még tanulni egy kicsit, bár nem fűzök hozzá nagy reményeket... Nemsokára érkezik Robi is, remélem nézünk majd Dr. Csontot... :D Jövő héten lesz 5 vizsgám, ha jól számolom.. Ja, és az orvosi reumám nem lett meg négyes, csak hármas, így mehetek belőle vizsgázni... Hogy a tanár miért nem tudja megajánlani a hármast, azt nem értem... Jobb lesz ha elmegyek belőle vizsgaidőszakban is írni egyet és esetleg az is hármas lesz? Mert hogy nem fogom addigra jobban megtanulni, az fix. Szóval, senkinek semmi előnye nem származik a dologból...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése